Ősszel is szükségünk van egy kis változatosságra. Vagy legalább is nekem mindenképp. Ilyenkor mindig kutakodom. Keresek valamit, amiből új ötleteket meríthetek. Hét elején feltúrtam a pincét és a padlást, hátha találok valami új anyagot, érdekes bőrt, rozsdás vasat, akármit, ami ihlető erejű. Végül a faliszekrény tetején egy bézsszínű dobozkára bukkantam. Volt benne pár fúróhegy, fülbevalóalapok, és ahogy jobban beletúrtam, észrevettem, hogy az alján ici-pici rézpöttyök bujkálnak. Na, ez rögtön okot adott az agykattogtatásra. Föl is vittem az emeletre, ahol hamar kiderült, hogy a bézsszínű doboz valójában teljesen átlátszó, csak olyan rég óta tengeti életét a pincében, hogy sűrűn rárakódott a fapor. (A pince ugyanis nem rég még asztalosműhelyként szolgált.)
Ez a története annak, hogyan kerültek elő a kis pöttyök, amik az új kollekció darabjait díszítik. Egyelőre pasztellszínekben utazom és bedugós darabokban, de hamarosan érkeznek a legújabb fülbevalók, élénkebb, fiatalosabb, kevésbé őszies színekben, és úgy tervezem, hogy lógós darabokat is készítek majd. Ha népszerűek lesznek a fülbevalók, persze egyéb variációk is láthatók és kaphatók lesznek!
A képek minőségéért bocs, de a fényképezőgépem teljesen őrült, ha nem világítom agyon a tárgyakat, nem hajlandó éles fényképet csinálni. Ha meg agyonvilágítom, ahogy most tettem, torzulnak a színek, és élesek az árnyékok. De inkább ez utóbbi, ha homályos a kép, az jobban zavar.
Nagyon klassz dolgokat csinálsz Lucc! Gratulálok! misi
VálaszTörlés